A gyógynövények betakarítása és tárolása
Tehát a kertjében vagy az ablakpárkányán ott növekszik egy nagy bors- mentaültetvény vagy valami más. És most mi következik?
Először is le kell szedni a gyógynövényt. Tépje le a leveleket, és használja szükség szerint! Az amerikai indiánok megköszönték a növénynek, hogy szolgál bennünket, és bocsánatot kértek a megcsonkításért.
Panamában és Peruban hallottam, ahogy az indián sámán – gyakran kelet felé fordulva – énekel azokhoz a növényekhez, amelyek begyűjtésére készültek. Ha nem sietős a dolgom, megemlékezem róla, hogy a növényeknek is van életük, és az ő életük tartja fenn a miénket.
Valójában minél több levelet csipkedünk le a gyógynövényekről, annál nagyobb lesz a gyógyító erejük. Ez botanikailag érthető, mivel a növények gyógyhatású összetevői önvédelmi rendszerük részét képezik. Leveleik leszedésére a növények úgy reagálnak, mintha támadás érné őket (s ez így is van), ezért többet termelnek abból, ami védi őket. Kísérletek során kimutatták, hogy a fertőzések, a rovartámadások és a levelek elvesztése a növény elleni más támadásokkal együtt részben azoknak a kémiai anyagoknak a szintjét emeli, amelyeket orvosságnak tekintünk.
A betakarítás ideje
Nem értek egyet azokkal a fitoterapeutákkal, akik szerint a növényeket kora reggel kell betakarítani, amikor még harmatosak. Ha így tennénk, vízzel hígítanánk fel, ami azt jelentené, hogy amíg meg nem szárad, arányaiban több benne a víz, és alacsonyabb a növény hatóanyagainak koncentrációja. Véleményem szerint a növény kémiai anyagainak koncentrációja akkor lesz a legnagyobb, a víz pedig a legkevesebb, ha a begyűjtést forró, száraz napon végezzük, még mielőtt a levelek hervadni kezdenének.
A gyökereket tavasszal vagy ősszel a legjobb begyűjteni. A kérget tavasszal lehet szedni, különösen, ha a keresett vegyület az élő kéregben van. Ha a magokat élelemként szeretné felhasználni, gyűjtse be őket, mielőtt kiszáradnának és megkeményednének. Ha azonban a következő évi ültetéshez kellenek, várjon, amíg kiszáradnak.
Használja a friss gyógynövényeket, különösen főzéshez! A friss konyhai gyógy- és fűszernövények a legízletesebbek. Fagyaszthatja, száríthatja őket, vagy tinktúrát is készíthet belőlük. (Ha friss gyógynövényt szedek konyhai használatra, általában műanyag tasakba gyűjtöm, hogy jobban megtartsa a nedvességet.)
Tárolás
Ha későbbi használatra kívánja megőrizni gyógynövényeit, olcsóbb megszárítani őket. Gyűjtse a növényeket barna papírzacskóba (célszerűbb, mint a műanyag tasak), és a zacskóra írja rá a növény nevét és a gyűjtés időpontját! Sok gyógynövény magában a zacskóban is megszárad, ha az nincs túlzottan megtömve. A téli gyilkos fagy beállta előtt mindig körbefutom a füvészkertemet, és papírzacskóba gyűjtöm, amit még lehet, téli gyógyszereim, leveseim és teáim számára.
Körülbelül egy hét elteltével ellenőrizze barna tasakos gyógynövényeit, és ha nem száradnak eléggé, vagyis a növényi részek nem válnak pergamenszerűvé, és nem porlanak, teregesse szét őket újságpapíron, tiszta fán vagy szitán, száraz, árnyékos helyen, hogy kiszáradhassanak, mielőtt még megtámadná őket a penész.
A szárítás sikere nagyban múlik a helyi időjárási viszonyokon. Száraz időben a gyógynövény túl gyorsan kiszáradhat, különösen, ha közvetlenül éri a nap. Párás, ködös időjárás esetén szárítani kell őket. Ilyenkor a sütőben párologtassuk el a nedvességet a gyógynövényekből!
A teljesen száraz gyógynövényt tárolhatja papírzacskóban, de műanyag tasakba is töltheti. Zárható tetejű üvegedényt is használhat a tárolására.
A fény, a hő és az oxigén a gyógynövény hatásosságának ellensége, ezért tartsa a szárított növényt hűvös, sötét helyen, például pincében vagy olyan szekrényben, amely távol van minden hőforrástól. A tárolt gyógynövényektől úgy tarthatja leginkább távol az oxigént, hogy amennyire csak lehet, megtölti a tartóedényeket, és ahogy a gyógynövény a felhasználás során fogy, úgy tölti át a maradékot egyre kisebb edényekbe.