Angina pectoris (szívkoszorúérgörcs)

Meglepően sok, gyógynövényekre vonatkozó információt gyűjthet össze az, aki az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának termeiben nézelődik. Amikor ott dolgoztam, munkatársaim közül sokan kértek tőlem a gyógynövényekre és a különböző egészségügyi panaszok kezelésére vo­natkozóan tanácsot.

Egy viszonylag konzervatívnak számító kollégám – nem az a faj­ta ember, aki természeténél fogva vonzódik a gyógynövényekhez mint orvossághoz – egy napon azzal lepett meg, hogy megkérdezte, milyen gyógyfűfőzetet ajánlok az angina kezelésére, amely több hónapja gyötörte.

Említettem neki a jelen fejezetben is szereplő gyógynövények közül néhányat – a galagonyát és a fokhagymát -, ő pedig megköszönte. Majd később elmesélte, hogy egy héten át gyömbért szedett, s ettől észrevehe­tően jobban érezte magát.

Erről addig még soha nem hallottam. Tudtam, hogy a gyömbér csök­kenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, s ezáltal jó hatással van a szív­működésre, de arról nem volt tudomásom, hogy az angina pectoris ellen is hatásos. Kiderült, hogy kollégámnak igaza volt, tényleg így van.

A szívtáji szorító fájdalom, orvosi nevén angina pectoris. Ez a roham­szerű mellkasi fájdalom, stabil angina esetén valamilyen fizikai meg­erőltetés hatására lép fel. Ez az élénk futástól kezdve a kényelmes sétáig bármi lehet. Instabil angina esetén a fájdalom pihenés közben jelentkezik.

Az anginás roham szívkoszorúér-elmeszesedés (atherosclerosis) kö­vetkeztében lép fel, amelynek során a plakknak nevezett, koleszterinben gazdag, zsíros lerakódás merevíti meg és szűkíti le a szívkoszorúerek ke­resztmetszetét. Az atherosclerosis ezáltal csökkenti a szív vérellátását, s az ennek következtében fellépő tápanyag- és oxigénhiány nagyon erős fáj­dalmat vált ki. Az angina pectoris bármelyik típusának fennállása (de kü­lönösen az instabil angina) arra utal, hogy az érintett személyt szívinfark­tus fenyegeti.

Angina pectoris elleni gyógynövények

Az anginás állapot mindenkinél orvosi kezelést igényel, és életbevágóan fontos az orvos utasításainak betartása. Az előírások között rendszerint nitroglicerin, aszpirin, illetve egyéb, koleszterinszint- és vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedése szerepel.

Az orvos által felírt szerek mellett számos olyan gyógynövényt is kipróbálhat, amely segíthet. Mielőtt azonban bármelyiket használni kez­dené, szedését beszélje meg orvosával!

Galagonya (Crataegus-fajok)

Európában a galagonyatermés készítményeket széles körben alkalmazzák az enyhe lefolyású anginás rohamok kezelésére.

Széles körű kutatások igazolják, hogy a galagonyakivonat tágítja a szív- koszorúereket, s javítja a szívműködést. Ez viszont növeli a szívbejutó vér és oxigén mennyiségét. A galagonya emellett csökkenti a vér koleszterin­szintjét, ami ugyancsak kedvez a szív és az erek állapotának. Az európai klinikai tapasztalat alapján hosszú időn keresztül biztonságosan alkal­mazható.

Varró Tyler, az Indiana állambeli West Lafayette-i Purdue Egyetem dé­kánja, a farmakognózia (gyógynövénytudomány) nyugalmazott professzo­ra Herbs ofChoice (Válogatott gyógynövények) című könyvében kifej­ti, hogy a galagonya szívre gyakorolt jótékony hatása a növényben található speciális vegyületeknek, az ún. Procia nidin-oligomereknek (OPC) köszönhető. Emellett hatékonyak a flavonoidoknak nevezett vegyületek is, amelyek tágítják a szívkoszorúerek sima véredé­nyeit.

A német E-Bizottság elismeri a galagonyakészítmények hatásosságát számos szívprobléma kezelésében.

A természetgyógyászok napi adagként 240-280 mg kivo­natot ajánlanak. A galagonya erős szívgyógyszer, ezért ne szedje orvosa tudta nélkül!

Ammi (Ammi május)

Egy New England-i or­vosi lapban (New England Journal of Medicine) 1951-ben megjelent cikk hangsúlyozza a khellin nevű vegyület angina elleni hatá­sosságát. Az ammi növényben található khellin javítja a szívkoszorúerek ellátását. A cikk szerint a vegyület „biztonságos és hatékony szer az an­gina pectoris gyógyítására”.

Már napi 30 mg khellin is segít, de Michael Murray, elismert termé­szetgyógyász – az Encyclopedia of Natural Medicine (A természetgyógyá­szat enciklopédiája) társszerzője és több, táplálkozással és természetes úton történő gyógyítással foglalkozó tudományos könyv szerzője – napi 250-300 mg ammikivonat szedését javasolja, amelynek meghatározott (rendszerint 12%) a khellintartalma. Ha standardizált kivonat formájában vásárol ammit, a khellintartalomra vonatkozó információt megtalálja a terméktájékoztató címkéjén.

Angyalgyökér (Angelica archangelica)

A kalciumcsatoma-blokkoló szereket gyakran adják anginás rohamok esetén, míg az angyalgyökér tizenöt olyan vegyületet tartalmaz, amelyek hatásmechanizmusa megegyezik e csator­nablokkoló vegyületekével. Hasonló vegyületek vannak jelen az ernyősvirágzatúak családjába tartozó más növényekben is, például a sár­garépában, a zellerben, az édesköményben, a petrezselyemben és a pasztinákban.

Ha jómagam érintett lennék a betegségben, a fenti növények mind­egyikét összekeverném egy italban, amely angyalgyökér-, sárgarépa-, zeller-, édeskömény-, petrezselyem- és pasztinákléből, kevés vízből és fűszerekből állna.

Közismert, hogy a vegetáriánus életmódot folytatók között igen ritka a szívbetegség. Ezt rendszerint az alacsony zsírtartalmú ételek fogyasz­tásával magyarázzák. Szerintem azonban részben annak is köszönhető, hogy sok ernyősvirágzatú növényhez jut a szervezetünk.

Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)

A fekete áfonya antocianinoknak nevezett vegyületeket tartalmaz, amelyek csökkentik a koleszterinszintet. A gyógynövény emellett értágító hatású, és csökkenti a vérnyomást. Az antocianinok gátolják a szívinfarktust előidéző vérrögképződést.

Amíg a gyógyszergyárakban nem kezdődnek el az antocianinokat ku­tató munkák, addig nem tudjuk, milyen hatékonysággal segítenek ezek a vegyületek a szívkoszorúerek megbetegedésének megelőzésében. Egy do­log azonban biztos: az antocianinok nemcsak a fekete áfonyában fordul­nak elő, hanem például a földi szederben, a fekete törpeberkenyében, a mál­naszederben, a fekete ribiszkében, a fekete szederben, a cseresznyében, a vörös áfonyában, a kék szőlőben és a piros málnában is. Feltehetően e gyü­mölcsök mindegyike segít az angina megelőzésében és gyógyításában.

Fokhagyma (Allium sativum) és vöröshagyma (Allium cepa)

Mindkét csípős fűszernövény közvetve gyógyítja a szívbetegségeket, mi­vel csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, valamint megakadályoz­za a szívinfarktust előidéző vérlemezek összecsapódását.

Egy tanulmány szerint napi egy gerezd fokhagyma elfogyasztása 9%-kal csökkenti a koleszterinszintet. Minden 1%-nyi koleszterinszint-csök- kenés 2%-kal csökkenti a szívinfarktus kockázatát. így napi egy gerezd fok­hagyma elfogyasztása 18%-kal csökkenti a szívinfarktus kockázatát. A vö­röshagyma is hasonló, de gyengébb hatású.

Fűzfa (Salix-fajok)

Tanulmányok kimutatták, hogy az aszpirin kis – napi 30-325 mg (ez utóbbi a szokásos felnőtt adag) közötti mennyiségben segít a szívinfarktus megelőzésében, mert akadályozza a vérlemezek összecsapódását, a vérrögképződést. Ez igen fontos tulajdonságot jelent az anginás betegek számára.

A fűzfakéreg tulajdonképpen aszpirintartalmú gyógynövény. Napi egy-két csésze fűzfakéregtea elfogyasztásával valószínűleg ugyanazt a ha­tást érhetjük el a szívinfarktus megelőzésében, mint a javasolt, kis adag aszpirin szedésével. (A legújabb kutatások történetesen azt is kimutatták, hogy az aszpirin – s így bizonyára a fűzfakéreg is – a vastagbélrák meg­előzésében is segít. Vagyis alkalmazása mellett több érv is szól.) Ne fe­ledje azonban, hogy ha allergiás az aszpirinre, akkor valószínűleg jobb, ha kerüli az aszpirinhez hasonló hatású gyógynövények szedését is!

Gyömbér (Zingiber officinale)

Miután minisztériumi munkatár­sam arra késztetett, hogy utánanézzek a gyömbér anginaellenes tulajdon­ságainak, Paul Schulick, New England-i gyógynövényszakértő Ginger: Common Spice and Wonder Drug (Gyömbér: közönséges fűszer és csoda- gyógyszer) című könyvében azt olvastam, hogy ajánlja a növényt szívin­farktus ellen. Schulick ugyancsak e könyvében utal arra, hogy napjaink­ban az egyik izraeli kardiológiai klinikán napi fél teáskanálnyi gyömbérpor fogyasztását javasolják.

Úgy tűnik, hogy a gyömbér antioxidáns anyag, amely némileg meg­védi a koszorúereket a koleszterin által előidézett károsodás ellen. A gyöm­bér ugyanúgy erősíti a szívműködést, mint a digitalisz gyógyszer. Ha an­ginám lenne, rendszeresen szedném a gyömbért, és bőségesen alkalmaz­nám ételeim ízesítéséhez.

Kudzubab (fojtóbab, Pueraria lobata)

Kínai klinikai vizsgála­tok igazolják a kudzubab anginával szembeni jótékony hatását. Az egyik kísérlet során 71 ember szedett napi 10-15 g gyökérkivonatot 4-22 hétig. Ez alatt az idő alatt közülük 29-en mutattak jelentős, 20-an némi, 22-en pedig kevés vagy semmilyen javulást.

A kudzubabkivonat tágítja a szívkoszorúereket, növeli a vérellátást, és csökkenti a vérnyomást. Elősegíti a szívritmus stabilizálását is. A kísér­letben részt vevő embereken a kudzubabgyökér-készítményeknek semmi­lyen mellékhatását nem észlelték.

Porcsin (Portulaca oleracea)

Az antioxidánsok olyan anyagok, amelyek megvédik a sejteket a szabad gyökök (az agresszív, többletelekt­ronnal rendelkező oxigénmolekulák) okozta károsodástól. Emellett kulcs­szerepet játszanak a szívinfarktus megelőzésében is. Különféle típusú szívbetegségekben szenvedőknek javaslom a porcsint, mert bővelkedik antioxidánsokban, s a növények közül ebben van a legtöbb ómega-3 zsír­sav. Az ómega-3 zsírsavak olyan jótékony hatású zsírok, amelyek ugyan­csak szerepet játszanak a betegség megelőzésében.

Len (Linum usitatissimum)

A lenmag bőven tartalmaz alfa- linolénsavat, amely vegyület sokak szerint szívvédő tulajdonságú.

Ligetszépe (Oenothera biennis)

A ligetszépében bőségesen található gamma-linolénsav (GLA). Ez a vegyület csökkenti mind a vér koleszterinszintjét, mind pedig a vérnyomást. A GLA emellett gátolja a vérlemezek összecsapódását, így véralvadásgátló tulajdonsággal is rendel­kezik. Barátom, C. Leigh Broadhurst (PhD) geokémikus, táplálkozásgyógyászati szakértő, a ligetszépe és a lenmag együttes alkalmazását ajánlja.

Medvegyökér (Ligusticum chuanxiong)

Ez az ázsiai gyógy­növény – Albert Leung (PhD) gyógynövénykutató és Steven Foster, elismert arkansasi gyógynövényszakértő és fényképész szerint – szintén gátolja a szívinfarktust előidéző vérlemezek összecsapódást. Az Encyclopedia of Natúral Medicine (A leggyakrabban előforduló természetes összetevők enciklopédiája) című könyvükben megemlítik, hogy ez a gyógynövény az angyalgyökérben található vegyületekhez hasonló anyagokat tartalmaz. Ezek a vegyületek tágítják a szívkoszorúereket, és ezáltal javítják a szív vérellátását. Ezek után nem meglepő, hogy Kíná­ban az angina és más szívbetegségek gyógyításában a medvegyökeret ha­tásosan alkalmazzák.