Keresés
Close this search box.

Hasznos tudnivalók és kérdések az étrendkiegészítőkről

Amit érdemes tudni

A boltok és a drogériák polcaira napról-napra egyre több, az egészséghez nélkülözhetetlennek tűnő étrend-kiegészítő termék kerül. Szinte mindenki fogyaszt valamilyen kapszulát, tablettát vagy pezsgőtablettát, hogy a szürke hétköznapokban is megőrizze frissességét és egészségét. Egyesek csupán vitaminokat használnak, mások pedig probiotikumokkal, ásványi anyagokkal is kiegészítik étrendjüket.

Azokat a kérdéseket, melyek nap mint nap felmerülnek bennünk az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban mi összegyűjtöttük egy csokorba. Bizonyára így is marad néhány megválaszolatlan kérdés.

Bármilyen kérdésedre nem találsz választ keresd munkatársainkat akik szívesen állnak a rendelkezésedre. Kérdezz bátran!

Kérdésedet az alábbi címre küldheted el. info@ujfold.com

Jó egészséget és kellemes napot kíván Önnek az Új Föld csapata!

Rendszerint a citrusfélék héjából állítják elő, de nagy mennyiségben található a csipkebogyóban is. Szerepük van az érfal rugalmasságának megtartásában, de antiallergiás hatása is ismert. Fokozzák a C-vitamin hatását.

Ezek az anyagok valójában nem is vitaminok, csak Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezéséért orvosi Nobel-díjban részesült hazánkfia nevezte el őket annak idején az erek áteresztőképességére (permeabilitására) utalva P-vitaminnak (antipermeabilitás-vitaminnak).
Ő tulajdonképpen a C-vitamin felfedezése során mintegy melléktermékként bukkant rá aBioflavonoidokra. Egyik barátjának fogínyvérzése volt, és ennek gyógyítására tisztítatlan C-vitamint adott neki, amitől a vérzés hamarosan el is múlt. Később a barát ínyvérzése újra visszatért, amire Szent-Györgyi ismét C-vitaminnal próbálkozott, amely akkortájt már tisztított formában is rendelkezésre állt. A C-vitamin e formájától még erőteljesebb hatásra számított, ami azonban meglepetésére nem következett be, ellenkezőleg: a beteg ínye változatlanul tovább vérzett.

Szent-Györgyi ekkor újra megvizsgálta az először használt készítményt, és megállapította, hogy a vérzésgátló hatásért egy szennyeződésnek tartott anyag felelős. Mivel ez a vegyileg akkor még nem azonosított tényező csökkentette a vérerek áteresztőképességét (antipermeabilitás hatás), ezért P-vitaminnak nevezte el.
Vegyileg a Bioflavonoidokat a harmincas években azonosították, és mintegy három évtizedig sikeresen alkalmazták is a gyógyszeres terápiában, elsősorban a hajszálerek védelme céljából, mígnem 1968-ban az amerikai gyógyszerellenőrző hatóság, az FDA eltávolította őket a piacról, önkényesen kijelentvén, hogy „ezek az emberben nem hatásosak semmilyen kórkép esetén sem".
Ennek következtében az orvosok nem írtak fel többé Bioflavonoidokat, ami persze a nagyközönséget nem akadályozta meg abban, hogy a természetes táplálkozást támogató szaküzletekből továbbra is beszerezzék azokat. A Bioflavonoidokat többnyire csak „cseles úton" lehetett forgalmazni olyan kombinált készítményeken keresztül, amelyekben ezek a C-vitaminhoz kötötten voltak jelen.
A kilencvenes évek derekán viszont újra feltámadt az érdeklődés a Bioflavonoidok iránt. A gyógyszerkutatás egyik vezető világlapja, a Trends in Pharmacological Sciences akkor ezt írta:

„A természetben előforduló flavonoidoknak hatékony allergiaellenes (antiallergiás), gyulladáscsökkentő és vírusellenes tulajdonságaik vannak. Mivel ezek az anyagok általában a normál étrend részét képezik, felvetődik a kérdés: vajon nem töltenek-e be olyan szerepet, amely módosítja a szervezet természetes biológiai anyagokra adott válaszát?"

Erre a szemléletváltásra azért kerülhetett sor, mert a sommás ítéletek ellenére akadt néhány tudós, aki csak azért sem hagyott fel a flavonoidok tanulmányozásával

A táplálékkiegészítőket azért szedjük, mert a táplálkozásunk nem tartalmazza olyan mennyiségben azok hatóanyagait, mint amennyire a civilizált élet minden káros környezeti hatásával azt indokolná. Ha szervezetünk megkapja mindazt, amitől optimálisan tud működni, és jól érzi magát, hozzászokás ugyan nem alakul ki, de ha később megvonjuk tőle, akkor annak hiányát érezni fogja. Ez megmutatkozhat fáradékonyságban, rossz közérzetben esetleg az immunrendszer gyengébb működésében vagy más tünetek formájában. Ez azonban nem a hozzászokás jele!

Természetesen lehet. Mint étrendkiegészítők elsősorban a betegségek megelőzését segítik, hatékony kiegészítői lehetnek az orvos által előírt gyógyszeres kezelésnek is.

Elsősorban a szív-érrendszer szempontjából értékes hatóanyagokat tartalmazó táplálék-kiegészítők ajánlottak. Ezek a Co Q10, az antioxidánsok, omega 3 halolaj és más telítetlen zsírsavak, E-vitamin, Lecitin, ásványi anyagok és nagyon fontos a folyékony oxigén. Ezek közül egyénre szabottan célszerű összeállítani a termékeket és a dózisokat.

A gyógynövény alapú készítményeket célszerű sok folyadékkal bevenni. A napi bevitt folyadék mennyisége legalább 2,5-3 liter legyen. Különösen fontos ez a jukka esetében, hiszen a veséken keresztül kiüríthető, vízben oldódó méreganyagok bő folyadékbevitel mellett „moshatók ki” maradéktalanul a szervezetből.

A vitaminokat és az ásványianyag-kiegészítőket hűvös helyen, fénytől védve, jól zárható lehetőleg átlátszatlan üvegben, vagy műanyag tégelyben kell tartani. Óvni kell a nedvességtől. Nem kell hűtőszekrényben tárolni. Ha így tároljuk, 2-3 évig is eltartható. Ha tehát a címkén azt látjuk, hogy Exp. 09.15, az azt jelenti, hogy felbontatlanul 2015 szeptemberéig szavatos a termék. Ha felbontjuk, akkor célszerű 1 éven belül elfogyasztani. A folyékony készítményeket felbontás után hűtőszekrényben kell tárolni és használat előtt felrázni.

Dr. Szentgyörgyi Albert, a C-vitamin felfedezője azt nyilatkozta egy amerikai újságnak, hogy a C-vitamin rendszeres és megfelelő mennyiségű fogyasztásának köszönheti, hogy kilencven felett is friss maradt szellemileg, sőt képes volt egy kutatóintézet irányítására is.

A C-vitamin az egyik legjelentősebb vízoldékony antioxidáns, szerepe van számos hormon, kötő- és támasztószövet képzésében, vas, réz felszívódásának fokozásában, a regenerációban, sebgyógyulásban, stb. Fokozott bevitele erősíti az immunrendszert, növeli az ellenálló képességet a fertőző (főleg a meghűléses) betegségekkel szemben. Sok enzimet aktivál, fontos szerepe van a sejtlégzésben. Ez a vitamin vízoldékonysága miatt néhány órával a bevétel után – különösen fokozott fizikai igénybevétel, edzés esetén még gyorsabban – ki is ürül a szervezetből. Szerencsére azonban ma már léteznek folyamatos felszívódású készítmények is, ami azt jelenti, hogy a C-vitamin jelenléte folyamatosan biztosított, és ezáltal mindig hozzáférhető a szervezet számára. Az alternatív vitaminszemlélet kutatói szerint az RDA (felnőttek számára javasolt napi bevitel) – értékek többszörösére van szükség ahhoz, hogy a szervezet semmilyen körülmények között se szenvedjen hiányt ezen tápanyagokból. Például C-vitaminból, ahol az RDA mennyiség mindössze 60 mg, a téma kutatói minimum 500-1000 mg-ot javasolnak, megemlítve, hogy napi 3-5 g sem túlzás, betegségek esetén pedig még ennek is a többszörösére lehet szükség. javasolt napi alap vitaminfogyasztás, amely elegendő ahhoz, hogy kimozdítsa a szervezetet a „hiányállapot”-ok valamelyikéből és a „tűrhetően ellátva” állapotába juttassa.

A szervezet ionokkal való ellátása (makro- és mikroelemek) elsőrendű fontosságú. Az ásványianyag pótlás komplex feladat. Korántsem elég ha a táplálék-kiegészítőkbe fémeket kevernek, hiszen azok meglehetősen rosszul szívódnak fel és hasznosulnak az emberi szervezetben. Éppen ezért ezeknek különleges kémiai formában (kelátkötésben) kell jelen lenniük a készítményekben. Erre a fémek szerves savakkal alkotott vegyületei, úgynevezett kelátkomplexei a legalkalmasabbak. Az elnevezés arra utal, hogy a szerves sav ollószerűen mintegy körülöleli a fémiont és befogadja az ion szabad elektronpárjait. Az ilyen kötésű komplex molekulák felszívódása a legjobb, egyben megakadályozza a felszívódást gátló egyéb tápanyag-összetevők (például fitinsav, oxálsav, stb,) hatásait. A fenti okok miatt azok a készítmények számítanak korszerűnek, amelyek összetétele a mennyiségi követelményeken kívül minőségi követelményeknek is – például ásványi anyagok vonatkozásában a kelát komplex formának – eleget tesz.

Mivel a készítményeink egytől egyig természetes eredetűek, ezért az ajánlott napi dózis nem jár mellékhatásokkal.

A tudósok a tápanyagokat hat kategóriába sorolják: fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok és a víz. Összehasonlítva a fehérjék, zsírok, szénhidrátok bevitelét a vitaminok és ásványi anyagok mennyiségével, ez utóbbiakból lényegesen kevesebbre van szükség. Éppen ezért ez utóbbiakat mikro tápanyagoknak is nevezik. Kis mennyiségre van szükség belőlük, ám az a mennyiség nélkülözhetetlen. Már egy vitamin hiánya is veszélyeztetheti az egészséget. A vitaminok nélkülözhetetlenek – esszenciálisak az élethez. Nélkülözhetetlenek a test normál működéséhez, sőt képtelenség az esszenciális vitaminok nélkül életben maradni.

Az RDA az angol Recommended Dietary Allowances rövidítése. Magyarra fordítva ez az egyes tápanyagok napi javasolt mennyiségét jelenti. A szabványt a Committee on Dietary Allowances nevű szervezet határozza meg, és pontos definícióját tekintve a napi átlagosan javasolt energia és más nutriensbevitel mennyiségét jelzi egy átlagos, egészséges ember számára, aki átlagos pszichikai és fizikai megterhelésnek van kitéve.

A kapszulás készítmények nagy része azért ilyen kiszerelésű, hogy a kapszula anyaga megvédje a benne lévő hatóanyagot a gyomorsav roncsoló hatásától, vagy, hogy a kapszulában levő hatóanyag ne változtassa meg a gyomor pH-értékét, ne okozzon gyomorégést.

A táplálékkiegészítők gyártói a címkén kötelezően feltüntetendő adatok között az ajánlott napi mennyiséget is jelzik. Ez általában a preventív (betegség megelőző) dózist jelenti. Természetesen az étrend kiegészítők gyakran képezik egy betegség kiegészítő kezelését, ilyenkor személyre szabottan a megelőző dózisnak akár a többszöröse is szedhető. Ezt érdemes tapasztalt értékesítővel vagy a terméket ismerő orvossal, természetgyógyásszal megbeszélni.

A vitaminok olyan szerves anyagok, melyek az élet számára nélkülözhetetlenek. Néhány kivételtől eltekintve a vitaminokat a szervezet nem tudja önmagában előállítani, ezért ezekből külső bevitelre szorulunk, amely a táplálkozással és a táplálékkiegészítőkkel valósul meg. A vitaminokra szükség van a növekedéshez, a vitalitáshoz, az általános jóléthez (jó közérzethez). A vitaminok és ásványi anyagok igen fontos alkotói az enzimrendszereknek. Az enzimrendszerek regulálják az emésztést és részben felelősek a szervezet sejtjeinek kémiai reakcióiért. Így aktiválnak különböző anyagokat. Megfelelő mennyiségű vitaminok nélkül a sejtekben meghatározott kémiai reakciók nem jönnek létre és így fokozódik a rákos elfajulás, reuma, cukorbetegség vagy a keringési betegségek rizikója. Továbbá gyorsul az öregedés folyamata, mert a sérült sejtek pótlására nincs lehetőség.

Az E számok az EU-ban engedélyezett étel adalékanyagok rövid jelölései, amelyek a feldolgozott ételek címkéin gyakran szerepelnek Európában. A hatályos szabályozás szerint „adalékanyag minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag - tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem -, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik”. (Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 sz. előírás)A számozás az International Numbering System (INS)-t követi, amit a Codex Alimentarius bizottság állapít meg. Az INS adalékanyagoknak csak egy részét engedélyezte az EU. Az adalékok felhasználása évek óta folyó vita tárgya. Sok adalékanyagról úgy gondolják, hogy olyan betegségek kialakulásáért felelősek, mint az allergia, a neurológiai betegségek, emésztési zavarok, rák, szívbetegség és arthritis. A határértékeket úgy szabták meg, hogy azok túlzott mértékű, hosszú távú fogyasztás mellett sem lehetnek károsak. A túlzott fogyasztás itt olyan mennyiséget jelent, amit egy ember képtelen lenne elfogyasztani. Természetesen az étrend kiegészítőkben is vannak színezékek, ízfokozók, hordozóanyagok, stb, amelyeknek éppúgy van E-számuk, és amelyek éppúgy nem károsak a szervezetre.

A legtöbb táplálékkiegészítőt étkezés közben, vagy étkezés után kell bevenni, mivel így az emésztési, felszívódási folyamatok lényegesen aktívabbak és tökéletesebb a hatóanyagok hasznosulása. Ha ettől el kell térni, azt a termék címkéje tartalmazza.

Szervezetünk védekező mechanizmusának fenntartásához a lehető legalaposabban összeválogatott étrend sem elegendő. Sokan azt gondolják, hogy a helyes tartalmas táplálkozás napi háromszori étkezéssel megoldható. Az újabb kutatások megállapították, hogy az emberek 70%-a nem fogyaszt el elegendő minőségi tápanyagot a napi háromszori bevitellel. A napi nyersanyagforrásaink, nem frissek, mint nagyapáink korában. A feldolgozás és a tartósítás során az alapvető tápanyagok jelentős része elvész. Mindezen túl ma sokkal szennyezettebb a környezetünk (gázok, szmog, UV sugárzás, növényvédő szerek, nehézfémek, cigarettafüst). Az ember a modern civilizációs életmód miatt manapság, számos környezeti hatásnak és élvezeti szerek okozta károsodásnak van kitéve. Mindennek az eredménye, hogy szervezetünkben nagy mennyiségben képződnek szabadgyökök. A táplálékkiegészítők formájában előállított vitaminok és antioxidánsok bevitele az egészség megelőzésében és számos betegség kiegészítő terápiájaként indokolt és a változatos, egészséges táplálkozás kiegészítőjeként nélkülözhetetlen.

Shopping Cart
Scroll to Top