Rhodiola Rosea – Rhodiolin – Stressz elleni gyógynövény

EGY ADAPTOGÉN GYÓGYNÖVÉNY MINDENEK FELETT – RHODIOLA ROSEA

Az eredettörténet

A Rhodiola rosea L., más néven “illatos varjúhaj” vagy “rózsagyökér” a Crassulaceae növénycsaládba tartozik. Elsősorban száraz homokos talajban, Európa és Ázsia sarkvidékei magaslataiban őshonos. A növény elérheti a 70 cm-es magasságot is, és sárga virágokat hajt. A rózsagyökeret évszázadok óta használják Oroszország, Skandinávia és más országok népgyógyászatában. A legrégebbi feljegyzés Krisztus előtt 77-ből származik, melyben egy görög orvos írt róla gyógyírként.¹

Az ókori Rómában fáradtság ellen, a vikingek pedig az állóképességük növelése miatt fogyasztották. Legnagyobb tisztelete Szibériában és a Távol-Keleten van. Egészségmegőrző hatásáról 1200 éves tibeti feljegyzéseket is találtak, illetve egy szibériai mondás szerint 100 évig él az, aki a növényből készült teát issza. Az 1700-as években Carl von Linné svéd természettudós adta neki a ma is használatos Rhodiola rosea nevet, utalva a frissen vágott gyökerek árasztotta illatra.

1725 és 1960 között rengeteg orvosi publikációban vizsgálták gyógyhatását Svédországban, Norvégiában, Franciaországban, Németországban, a Szovjetunióban és Izlandon is.^2,3,4,5 1960 óta több mint 180 farmakológiai, fitokémiai és klinikai tanulmányt tettek közzé. Noha az R. roseát széles körben tanulmányozták, mint adaptogén, amelynek különféle egészségjavító hatásai vannak, tulajdonságai nyugaton kevésbé ismertek kelethez képest. Ez részben annak tudható be, hogy a kutatás nagy részét szláv és skandináv nyelven publikálták.

Termesztése

A 60-as évek nagy titkolózása után, a 70-es években Finnországban kezdték meg a Rhodiola rosea kereskedelmi célú termesztését.

Nem volt egyszerű faladat, mivel a növény a természetben csak 3.000 méteres magasságban, mostoha körülmények között és igen lassan fejlődik. A begyűjtésre alkalmas vastagabb gyökerű növények 8-15 évesek is lehetnek. A Rhodiola fejlődési ideje szántóföldi termesztésben ugyan rövidebb, de még így is csak 4 éves növény alkalmas begyűjtésre, feldolgozásra.

Szántóföldi termesztés technológia kidolgozásában jelentős részt vállalt egy magyar kertészmérnök, Galambosi Bertalan, akit ezért a Finn Köztársaság Elnöke kitüntetett a Finn Oroszlán Lovagrend Lovagkeresztjével 2004. november 19-én.

Az utóbbi évtizedben a nyugati világot is elkezdte meghódítani a növény, főleg sportolók körében vált népszerűvé.

A modern orvostudomány

A modern tudomány 1961-ben G. V. Krilov, az Orosz Tudományos Akadémia Nemesítési és Botanikai Tanszék vezető kutatójának irányításával a Rhodiola Rosea-t megfigyeléseik alapján adaptogénként kategorizálták. A világon összesen kevesebb mint 50 gyógynövény kaphatta meg az adaptogén kategóriát!

Fontos annak megértése, milyen szempontok szerint lesz egy gyógynövény valódi adaptogén.

A növénynek a következő kritériumoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy adaptogénnek tekinthessük: 

• A növénynek non-toxikusnak és a szervezetre nézve tökéletesen ártalmatlannak kell lennie.
• Folyamatos normalizáló hatást kell kifejtsen az egyén pszichológiai funkcióira.
• Az általa folytatott tevékenységnek nem specifikusnak kell lennie, és fenn kell tartania a normális testi funkciókat a szervezetet érő változatos, folyamatos támadásokkal (például:stressz) szemben.
• Normalizálnia kell a testi funkciókat, tekintet nélkül a meglévő kóros állapotokra. Más szóval korrigálnia kell a hipo- vagy hiper funkciós zavarokat a szervezeten belül. 
• Ezek igen magas igények egy anyaggal szemben. A lehetséges mellékhatásokkal rendelkező gyógyszerekkel ellentétben, az adaptogéneknek, a szervezet megzavarása vagy károsítása nélkül kell jótékony hatást kifejteniük.

A különböző kultúrák egy dologban egyet értenek:

A növény pozitív hatással van a központi idegrendszerre, ezáltal koncentrálóképességünk javulhat, fizikai teljesítőképességünk nőhet, és a stresszt is jobban kezelheti szervezetünk.

A rhodiola rosea aktív komponensei, a rosavin, szalidrozid és a tyrosol visszafordítja a krónikus stressz miatt megsérült neuronok eredeti állapotát, növeli az agy szerotonin és béta-endorfinszintjét így kifejtve stresszoldó hatását, valamint segít a fáradékonyság leküzdésében és javítja az általános kognitív funkciókat is.

A Rhodiola Rosea szedése bizonyítottan nem jár mellékhatásokkal.

• Ha jól jönne Neked egy kis nyugalom,
• Ha úgy érzed, felemészt a stressz,
• Ha szeretnéd könnyebben venni az akadályokat,
• Ha egyébként egy ideges típus vagy,
• Ha újra nyugodt perceket szeretnél tölteni szeretteiddel,
• Ha nem szeretnél szintetikus nyugtatót használni,
• Ha szeretnél jobb életminőségben élni.

Akkor itt az ideje, hogy megismerkedj ezzel a kiváló adaptogén gyógynövénnyel.

Kattints a NAGY PIROS GOMBRA!

EZ IS FONTOS LEHET!

C VITAMIN FORRÁS TÉLEN >>>
IMMUNERŐSÍTÉS 50 ÉV FELETT >>>
IMMUNERŐSÍTŐ GYÓGYNÖVÉNYEK >>>
STRESSZ ELLENI GYÓGYNÖVÉNYEK >>>
MÉG TÖBB BLOG BEJEGYZÉS >>>

Hivatkozások

1. : Mell CD. Festékek, tanninok, parfümök és gyógyszerek a Rhodiola roseából. Textil Colorist 1938;60(715):483-4.
2. : Saratikov AS, Krasnov EA. A Rhodiola rosea értékes gyógynövény (Aranygyökér). Tomszk, Oroszország: Tomszki Állami Egyetemi Kiadó; 1987.
3. : Linnaeus C. Materia Medica. I. könyv a növényekről. Stockholm, Svédország: Lars Salvius; 1749. p. 168
4. : Linnaeus C, Tonning H. Norvég ritkaságok. Uppsala, Svédország: Johan Edman, 1768. 3-19.
5. : A Francia Gyógyszerkönyv Nemzeti Bizottsága. Francia Gyógyszerkönyv. IX szerk. A növényi drogok átdolgozott alfabetikus táblázata. Párizs, Franciaország: Francia Gyógyszerügynökség – Francia Laboratóriumok és Ellenőrzések Igazgatósága, Gyógyszerkönyvi Osztály; 1974. p. II A214-101.