Aranyér

Aranyér

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal (FDA) 1990 augusztusában rendelkezett arról, hogy a recept nélkül kapható, aranyér elleni készítmények mely összetevőit engedélyezi, és melyeket tekinti tiltottnak az USA területén.

Az engedélyezett termékek között voltak helyi érzéstelenítők és fáj­dalomcsillapítók, amelyek az aranyeres fájdalmat enyhítik; érszűkítők, ame­lyek a kitágult, aranyérhez vezető vérereket húzzák össze; síkosítók, ame­lyek a székrekedést, az aranyér kiváltó okát szüntetik meg; érösszehúzó hatású szerek, melyek az értágulatot csökkentik; valamint hámlasztósze­rek, amelyek a felesleges aranyérszövetek eltávolítását teszik lehetővé. Az engedélyezett termékek egy része gyógynövény- vagy gyógykészítmény: benzil-alkohol (érzéstelenítő); kakaóvaj (síkosító); varázsmogyoróvíz (összehúzószer); mentol, kámfor vagy borókakátrány (a fájdalom és a visz­ketés enyhítésére). Ezek voltak a kedvező hírek.

A rossz hír pedig az, hogy az FDA több olyan gyógynövényből ké­szült, aranyér elleni készítményt is betiltott, amelyet már régóta alkalmaz­tak ez ellen a gyakori panasz ellen, köztük például az aranygyökeret, évszázadok óta a végbélnyílás fertőzéseinek a kezelésére használt szert; a molyhos ökörfarkkórót, a nyugtató, viszketés elleni gyógynövényt; a tan- ninokat, a jól bevált összehúzószereket; a mentolt és a kámfort, a bőrizgató szereket, amelyek enyhén irritálják a bőrt, csökkentve ezáltal az egyéb fáj­dalmakat.

Bár az FDA egyes gyógynövényi eredetű gyógykészítményeket engedélyez, míg másokat nem, azt javaslom, ne zárkózzon el a bevált gyógynövényektől. Személy szerint nem sokat adok az FDA gyógynövé­nyekkel kapcsolatos állásfoglalásaira. A népi gyógyító hagyomány és a tu­dományos kutatás egyaránt azt igazolja, hogy a használható gyógyító nö­vények választéka sokkal szélesebb annál, mint amit a kormányhivatal el­ismer.

Népbetegség

A különböző becslések szerint az aranyér az amerikaiak egyharmadát érinti, ami mintegy 75 millió embert jelent. Ez a betegség az Egyesült Ki­rályság népessége körében négyből egy emberre jellemző. E kellemetlen állapotot családom mind a négy tagja megtapasztalta, különösen olyankor, amikor utazás közben elhagytuk otthoni, rostban gazdag étrendünket.

Az aranyeret a végbélnyílás tájékának kitágult vénái okozzák. E vé­nák feladata az oxigénben szegény vér visszaszállítása a szívbe. Székelés­kor ezek a vénák kitágulnak, majd újból összehúzódnak. Az erőltetett székelés – amely a székrekedés gyakori velejárója – akadályozhatja ezek­nek a vénáknak a rendes működését. Duzzadtságuk állandósulhat, ami fáj­dalommal és viszketéssel járhat.

Ráadásul a végbélnyíláson kívül lévő véna az erőlködéstől megreped­het, és vérzést okozhat. Ez különösen várandós nők esetében okoz gondot, mivel a terhesség időszakában a fejlődő magzat a medence valamennyi visszerére nyomást gyakorol.

Az aranyér gyógyításának a megelőzés a legjobb módja, ezt pedig leg­inkább a székrekedés elkerülésével érhetjük el.

Rendszeresség

A rendszeres székelés alapfeltétele a rostban gazdag táplálkozás – sok gyümölcs- és zöldségféle, valamint a bőséges mennyiségű, nem alko­holos folyadék fogyasztása. Kijelenthetem, hogy aki naponta rendszeresen megeszik öt szem rostos gyümölcsöt és ugyanennyi rostos zöldséget, nem fog a székrekedéssel küszködni. Más szóval a megelőzést szolgáló sárgarépa, alma – és természetesen szilva – felér bármennyi, később beszedendő varjútövissel, amely hashajtó hatású gyógynövény.

Másik kezelési lehetőség a belső síkosítószer alkalmazása, ami a széklet könnyebb távozását teszi lehetővé. A gyógyszertárban paraffin­olajat ajánlanak erre a célra, de kipróbálhatja az olíva- és a lenolajat is.

Végül a székrekedés megelőzésére még néhány életmódbeli javas­lat. Soha ne hagyja figyelmen kívül a „sürgetés” érzését (székelési inger)! A vécén ülve ne erőlködjön, próbáljon lazítani! Az erőlködés aranyérhez vezethet. Ne üljön túl sokáig a vécén! Próbáljon inkább guggoló helyzetet felvenni, tegye fel a lábát egy zsámolyra! Ez sok em­bernek segít.

Aranyat ér-e a salátaboglárka?

Csupán mellékesen szeretnék megemlíteni egy gyógynövényt, amelynek haszná­latát annak ellenére nem javaslom, hogy az angol neve hallatán kísértést érezhe­tünk az alkalmazására. Ez a növény a pilewort (magyarul: salátaboglárka; latinul: Ranunculus ficaria). Angolul az aranyér közkeletű neve: pile, s az ember érthető módon azt gondolhatná, hogy egy ilyen nevű növény bizonyára hatásos lehet aranyér ellen. Ennek a gyógynövénynek valóban érdekes története van.

Régen a gyógyfüvészek azt gondolták, azért hasznos, mert megfelel a neve­zéktannak, vagyis annak a középkori elképzelésnek, amely szerint valamely növény külső megjelenése árulkodik arról, hogy milyen gyógyhatása van.

A salátaboglárka gumóit ugyanis az aranyeres csomókhoz hasonlónak látták.

A nevezéktannak nyilvánvalóan vannak hiányosságai, ennek ellenére az emberek nem használták volna a salátaboglárkát évezredeken keresztül, ha legalább egy kicsit nem segít a bajukon.

Bár a növény hatékonysága némileg vitatott, Rudolf Fritz Weiss gyógy- növénytan-professzor, a német gyógynövénykutatók egyesületének elnöke, a Lehrbuch dér Phytotherapie (Fitoterápia) című könyv szerzője az alábbi következtetésre jutott: „Saját tesztjeim és megfigyeléseim alapján a saláta­boglárka teljesen hatástalannak bizonyult, mind belsőleg, mind pedig külsőleg, kenőcsként alkalmazva. ” Egy általam tisztelt brit gyógynövénykutató,

Dávid Hoffmann, a The Herbai Handbook (Gyógynövények kézikönyve) című könyv szerzője azonban támogatja a gyógynövény alkalmazását, azt állítva, hogy segít. Mivel a Ranunculus nemzetséghez tartozó növényfajok közül sok hólyagokat idéz elő a bőrön, az előnyök pedig bizonytalanok, legjobb, ha kerüli az alkalmazásukat.

Aranyér elleni gyógynövények

íme néhány gyógynövény, amely segíthet, ha aranyere van.

**Bolhamagútifű (Plantago ovata). Egy kísérletben 51 aranyeres beteg kapott bolhamagútifű-készítményt. Több mint háromnegyed részük (84%) javulásról számolt be: kevesebb fájdalomról, viszketésről, vérzés­ről és a székelés kellemetlenségeinek enyhüléséről. A német E-Bizottság napi négy-tíz teáskanálnyi bolhamagútifű-magot ajánl székrekedés ellen. Ehhez a mennyiséghez a bolhamagútifű-készítmények alkalmazásával könnyen hozzájuthat. Mindössze a termék csomagolásán található hasz­nálati utasítást kell követnie.

A bolhamagútifű magja úgy fejti ki hatását, hogy vizet szív fel a bél­ben, és jelentős mértékben megduzzad. Ezáltal megnöveli a széklet mennyiségét, és kiváltja a bélfal feszülését, melyet székelési ingerként érzékelünk! Ha bolhamagútifű-magot szed, fogyasszon sok folyadékot: naponta legalább nyolc pohár (2 1) vizet vagy ivólevet kell meginnia! Amennyiben allergiás, figyelje, hogyan hat önre ez a gyógynövény. Ha első bevételekor allergiás reakciókat észlel magán, ne szedje tovább!

**Fekete nadálytő (Symphytum officinale). A fekete nadálytőben sok az allantoin nevű sebgyógyító vegyület, amely gyulladáscsökkentő hatású, serkenti az immunrendszert, és gyorsítja az új bőr kialakulását. A növényi olajjal nedvesített, porított fekete nadálytövet pépként használ­hatja. Magát a levelet is alkalmazhatja helyileg, ha előtte fellazítja a raj­ta lévő bolyhos szőröket. A lemosásával nem kell bajlódnia, mivel a ma­radék a következő zuhanyozásnál eltűnik.

**Útifű (Plantago fajok). Az útifű nagy tekintélynek örvend a népi gyógyászatban az aranyér gyógyírjaként. Ez a növény is allantoint tartal­maz, ugyanazt a nyugtató hatóanyagot, amely a fekete nadálytőben is megtalálható. Ha az őserdőben aranyerem alakulna ki, gyógyszer helyett kenőcsöt készítenék útifűből, és bekenném vele az érintett területet.

**Varázsmogyoró (Hamamelis virginiana). A varázsmogyoró azoknak, a kereskedelemben kapható gyógyszergyári készítményeknek az aktív hatóanyaga, amelyeket gyakran ajánlanak aranyér ellen.

A varázsmogyoró nyugtató, hűsítő hatású összehúzószer, amely segít­het az aranyeres fájdalmak és a viszketés enyhítésében. Valójában azon­ban nincs szükség arra, hogy sok pénzt adjon ki valamilyen márkás ter­mékre. Egyszerűen készítsen borogatást varázsmogyoróból, amelyet viszonylag olcsón megvásárolhat a gyógyszertárban. Tegyen friss boroga­tást az érintett helyre, amikor úgy érzi, szüksége van egy kis enyhülésre.

*Aloé (Aloe vera). Az aloégél összehúzó hatású szer, elősegíti a seb­gyógyulást. Megpróbálhatja helyileg alkalmazni a végbélnyílás körül. A belsőleg használt aloé hashajtó hatású. Indiai ájurvédikus orvosok fél pohár aloélé ivását javasolják naponta háromszor, amíg az aranyérgyul­ladás el nem múlik. Aloélé a legtöbb bioboltban kapható. (Ne próbálja meg házilagosan kipréselni! A levél belső része erős hashajtó, és a folyadék ki- sajtolása is gondot okozhat.)

A német orvosok is egyetértenek az ájurvédikusokkal. Az E-Bizottság székletlágyítóként ajánlja az aloét azok számára, akiknek aranyerük van, végbélnyílásuk berepedt, illetve végbélműtéten estek át. A javasolt adag 0,05-0,2 g száraz kivonatként ismert porított aloé. Ez valóban csekély mennyiség: elegendő mindössze egy csipetnyit beletenni egy csészényi teá­ba. (Ez a gyógykészítmény pirosra színezheti a vizeletet.)

Személy szerint nem haboznék a konyhai aloé növény sárga színű gél­jét az aranyérre tenni. Még talán a szilvaléhez is kevernék belőle egy-két kanállal.

*Szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus). Ezt a fás szárú gyógy­növényt régóta használják olyan érproblémák gyógyítására, mint az arany­ér és a visszér. A növény ruszkogenineknek nevezett kémiai vegyületeket tartalmaz, amelyek gyulladáscsökkentő és érösszehúzó tulajdonságokkal rendelkeznek. Belsőleg alkalmazva tegyen öt púpozott teáskanál gyöke­ret egy csészényi forrásban lévő vízbe! Az elkészült teát mézzel ízesíthe­ti. Helyileg a gyógynövény alkoholos kivonatát alkalmazza!

*Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum). Ennek a fának a kér­ge több olyan vegyületet is tartalmaz, amely segít az aranyér gyógyításá­ban. Az eszkulin és az eszein erősíti a vérerek falát, csökkenti a további aranyérgomolyagok kialakulásának kockázatát. A gyógynövény egyéb összetevői gyulladáscsökkentő hatásúak.

Néhány kísérlet azt mutatta, hogy a vadgesztenye segít az aranyér tüne­teinek enyhítésében. Ha a gyógynövényt belsőleg alkalmazzuk, aktív ha­tóanyagainak mintegy 5-10%-a szívódik fel.

A probléma csak az, hogy a vadgesztenye tanninokat (csersavat) tartalmaz, amelyek, ha megisszuk, hozzájárulhatnak a székrekedés kialakulásához. Elkészített teájával azon­ban bekenheti az aranyerét, de kenőcsöt is készíthet belőle a kéreg vagy a magok megnedvesítésével, amelyet aztán közvetlenül az érintett felü­letre kenhet.

*Különböző illóolajok. Az aromaterapeuták azt ajánlják, hogy bármelyik gyógynövény-illóolaj egy-két cseppjét elegyítsük növényi olaj­jal, és az így kapott gyógyírral kenjük be a végbélnyílás tájékát. Azt javas­lom, alapolajként használjon puhító hatású olajat, például mandulát. Az il­lóolajak közül a ciprus-, a boróka-, a levendula-, a citrom- és a rozmaring­olajat próbálnám ki. (Vigyázzon, hogy soha ne nyelje le az illóolajokat, mivel már kis mennyiségük is mérgező lehet!)

*Különböző gyógynövények. Bemutatok még két olyan gyógy­módot az aranyér kezelésére, amelyet két olyan természetgyógyász java­solt, akikben megbízom, s akik mindketten értékes könyveket írtak a fito- terápiáról.

Dániel Mowrey (PhD) gyógynövény-farmakológus, a The Scientific Validation of Herbai Medicine (A fitoterápia tudományos elismerése) és a Herbai Tonic Therapies (Fitoterápia tonikokkal) című könyvek szerzője az alábbi összetevőkből álló tea külsőleg történő alkalmazását javasolja: ame­rikai tűzeső (timsógyökér; összehúzó), aranygyökér (érösszehúzó), moly- hos ökörfarkkóró (nyugtató), vörösszilkéreg (nyugtató) és varázsmogyoró (összehúzó). A fenti összetevőket tetszőleges mennyiségben használhatja.

Dávid Hoffmann, elismert brit gyógyfüvész, a The Herbai Handbook (Gyógynövények kézikönyve) című könyv szerzője minden székelés után az alábbi összetevőkből készült, külsőleg alkalmazandó kenőcs használatát javasolja: körömvirág, kamilla, cickafark, útifű és orbáncfű. Keverjen a fenti porított gyógynövényekből egy-egy teáskanálnyit puhí­tó hatású növényi olajjal (például mandulaolaj), majd az elkészült péppel kenje be az érintett területet!